Ukrajna.Net Portál

1991-től Ukrajna független állam Kelet-Európában

Ukrajna a Krím nélkül

Az Ukrajna Portál egy optimalizált weblap, amely információkat, összefoglalókat tartalmazva arra aspirál, hogy az ország nevére keresve az interneten a TOP10 Google-találat közé kerüljön. - Hírek, blog-ajánló, események. A független Ukrajna kialakulása, jelen helyzete. Magyarok Ukrajnában.

A független Ukrajna története

Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, korábban a Szovjetunió részét képezte mint Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (USSZK). Az ország függetlenné válását egy később megtartott népszavazáson az ukránok döntő többsége támogatta.

Tudni érdemes, hogy ennek előtte a mai Ukrajna területének egésze soha nem rendelkezett önálló államisággal, mint ahogy az is tény, hogy Ukrajna néven az évszázadok során önálló és független állam soha nem létezett. Éppen ezért mindazok a (tudományosnak szánt) leírások, amelyek a mai Ukrajna területének a múltjáról mint Ukrajna történelméről beszélnek, hamisak, mert egy korábban sosem létezett mai állapotot vetítenek vissza a múltba. Nem felel meg a valóságnak, ha ilyen címszavakat használunk: Ukrajna a 19. században (vagy bármelyik korábbiban), Ukrajna az I. világháborúban, A feudalizmus fejlődése Ukrajnában, Ukrajna a középkorban (vagy pláne ókorban, őskorban). 1991. előtt Ukrajna nem létezett, így nincs sem évszázados, sem évezredes történelme, múltja alig több egy negyedszázadnál (26 év), tehát az ország jelenlegi területén zajlott korábbi történelmi eseményeket és viszonyokat nem lehet Ukrajna történelmeként értelmezni: ez történelemhamisítás. Ha Kelet-Európának az érintett területén a múltban és régmúltban zajlott eseményekről beszélünk, a valóságnak megfelelő árnyalt, pontos fogalmazásnak mindig úgy kellene szólnia, hogy A mai Ukrajna területe a 16. században (és más századokban, korszakokban, korokban). Az ukrán államiság évszázados folytonosságnak a bizonygatása csupán aktuális ideológiai és politikai okokkal magyarázható, tudományosan nem igazolható, érdemes tehát a nemzeti romantika tárgykörébe tartozó törnénelmi illúziónak tekinteni.

Fontosabb tudnivalók a mai Ukrajnáról

A Szovjetunió felbomlása után 1991-ben függetlenné vált Ukrajna Oroszország után a legnagyobb ország Európa keleti térfelén. Ukrajna mint állam afféle középhatalom, egyben az Európai Unió és Oroszország közti bufferzóna. Bár 1991 óta kb. 10 millió lakost vesztett, Ukrajna ma is Kelet-Európa egyik legnépesebb országa, Magyarország legnagyobb szomszédja. Ukrajnát nyugatról Szlovákia és Lengyelország, északról Fehéroroszország (Belarusz), keletről Oroszország, délnyugatról Moldova, Románia és Magyarország határolja. Déli határát a Fekete-tenger és az Azovi-tenger mossa, ezek közé nyúlik be a Krím félsziget, amely már nem számítható ukrán területnek, mert Oroszország 2014-ben annektálta. Ukrajna fővárosa Kijev, lakosainak száma 2015-ben az elcsatolt és orosz felügyelet alá vont területek lakosai nélkül 42 millió 800 ezer, hivatalos nyelve az ukrán, pénzneme az ukrán Hrivnya (UAH), telefon-előhívószáma +380. Ukrajna legkisebb közigazgatási egysége az ország délnyugati csücskében, Kijevből nézve a Kárpátok gerincén túl elhelyezjedő Kárpátalja, amely 1920-ig a történelmi Magyarországhoz tartozott.

A történelmi múlt: a Kijevi Rusz

kijevi rusz - varégok A Kijevi Rusz mint államalakulat létrjötte körül több a vitatott kérdés, de az orosz és ukrán történészek többségét kivéve az általánosan elfogadott tudományos álláspont az, hogy a Kijevi Ruszt varégok, svéd vikingek alapították, de maguk a térségben élő szlávok is tevékenyen részt vettek az államalapításban. Az egymással torzsalkodó szláv törzsek vezetői által 862 körül behívott varégok szervezték meg az államiság alapjait Rurik fejedelem vezetésével, meggyorsították a tényleges állam kialakulását és nagyban hozzájárultak a keleti szláv társadalom rétegződéséhez. Ezt a tényt több forrás igazolja. A kutatások szerint a varégok képezték a korai Kijevi Rusz uralkodó osztáját, azaz a társadalom legfelsőbb rétegeibe tartoztak, a fejedelmi kíséret nagyobb részét ők tették ki, és az első fejedelmek is még varég neveket viseltek. Ugyanakkor elég gyorsan elszlávosodtak, lévén sokkal kisebb részét képezték a lakosságnak, mint a szlávok (és részben finnugorok). Végeredményben a Kijevi Rusz lakossága a keleti szlávok, a varégok és különböző finn, balti és török népelemek összességéből alakult ki. A hagyományok a Rurik-dinasztiát folytató Oleg fejedelemségétől (879-912) számítják a Kijevi Rusz létrejöttét, a varégok szerepét nagyrészt tagadó modern ruszisztika szerint Rusz mint tényleges államalakulat Vlagyimir uralkodásától (980-1015) a tatárok megjelenéséig (1237-1240) tartó időszakban állt fenn. A varég Rurik-dinasztia kijevi uralkodói: I. Rurik, 862–879 (az első Rurikida), Oleg, 882–912 (a Kijevi Fejedelemség alapítója), I. (Szent) Vlagyimir, 978–1015 (az első keresztény fejedelem), I. (Bölcs) Jaroszláv, 1016–1018 és 1019–1054 (az utolsó, az egész Ruszra kiterjedő hatalmú kijevi nagyfejedelem), II. (Monomah) Vlagyimir, 1113–1125 (az utolsó befolyásos kijevi nagyfejedelem)

A Kijevi Rusz a 10. és a 12. század között megkerülhetetlen tényező volt Európa keleti részén, képes volt dinasztikus kapcsolatokat ápolni Európa maradék részével, amiről például Bölcs Jaroszláv házassági politikája is tanúskodik. Ennek az állapotnak azonban véget vetett a tatárjárásnak is nevezett mongol hódítás, amely egyrészt az addig megszokott formában tönkretette az óorosz államiságot, illetve annak újjászületésével a központot végső soron az északabbra fekvő Moszkvába tette át.

Kijev innentől kezdve már csak a szomszédos fővárosok árnyékában fejlődött, legyen szó Moszkváról, majd Szentpétervárról. Az állandó tatár fenyegetettség megszűnése után a Kijevi Rusz a maga eredeti formájában nem tudott újból felállni, a helyét átvette a Moszkvai Rusz, mint az óorosz államiság örököse.

A sztyeppövezet a 15. századtól lengyel és orosz, a 18. század végétől már kizárólag orosz határvidékké változott. A jelenlegi ukrán területek fokozatosan az akkor formálódó lengyel-litván államba kerültek, amelynek keleti peremvidékét alkották. A 16. és 17. században részben ezekért a területekért folyt az orosz és a lengyel-litván állam közötti hatalmi vetélkedés, amelybe néha más szomszédok is beleszóltak. Első helyen az akkor már az Oszmán Birodalomba integrált krími tatárok vagy a kelet-európai hódításokba kezdett Svédország, de néha a román fejedelemségek és Erdély uralkodói is aktivizálódtak a terület egy-egy részén.

Ezekben a küzdelmekben sokáig a lengyel-litván fél volt erősebb, de a 17. század közepén fordult a kocka, és az attól számított száz éven keresztül az erősödő orosz állam szerezte meg magának a mai Ukrajna meghatározó részét. Csupán a nyugati rész jutott egy másik állam (Ausztria) fennhatósága alá. Igaz, éppen ez a rész tudott később az önálló ukrán identitás egyik meghatározó bölcsőjévé válni. Geopolitikai szempontból azonban ez nem változtatott a térség periferiális jellegén – ahogyan a lengyel-litván időkben, Ukrajna tulajdonképpen ekkor is az ország szélén feküdt. Igaz, az orosz állam minden további terjeszkedésével egyre beljebb került. A sztyeppövezet keleti területein a 19. századtól az itt fellelhető ásványkincsekre alapozott hatalmas iparosítás kezdődött, ami a 20. század közepére a helyi társadalom arculatát is teljesen átformálta. (Forrás többek között: A független Ukrajna c. könyv)

Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság

Az I. világháborút és a cári uralom összeomlását, az Orosz Birodalom széthullását követően Ukrajnának potenciálisan lehetősége adódott arra, hogy kivívja függetlenségét, ám a sok érdekcsoport egyike sem tudta magához ragadni az irányítást. Polgárháború tört ki, az ország anarchiába esett, amely során hat hadsereg harcolt a hatalomért. Kijev ötször cserélt gazdát egy év alatt. 1918-19 között galíciai felségterületen kérészéletű Nyugat-Ukrajnai Népköztársaság működött. A 1917 végén alakult független Ukrán Köztársaságot 1920-ra a szovjet Vörös Hadsereg elfoglalta, így 1922-től Ukrajna Ukrán SZSZK néven a Szovjetunió egyik alapító tagállama lett. A mai Ukrajna nyugati vidékei az újonnan létrejött Lengyelország részévé váltak a különféle ukrajnai politikai és etnikai frakciókkal folytatódó harcok eredményeképp. A Magyarországtól elcsatolt Kárpátalja ugyanakkor Csehszlovákiához került.

A kollektivizálás csúcsán, 1932–1933-ban mintegy 3,5–4 millió ember halt meg a Szovjetunió más tájaira is kiterjedő, ukránul holodomornak nevezett éhínség miatt az országban.

A II. világháború kitörésekor, 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát. 1941-től a Barbarossa hadművelet szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen a szovjetek 1942 és 1944 között tartó támadásáig. 1945. február 4-11 között Ukrajnában került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a második világháború utáni rendezés egyik találkozója, a jaltai konferencia. A háború lezártával Lengyelország délkeleti része és Kárpátalja is az Ukrán SZSZK-hoz került, illetve 1954-ben az Oroszországi SZSZSZK-tól Ukrajnához csatolták a Krím-félszigetet.

Az Ukrán SZSZK önálló tagja lett a második világháború után megalakuló egyetemes nemzetközi szervezetnek, az ENSZ-nek, így a Szovjetunió széthullása után a többi volt tagköztársasággal ellentétben nem kellett felvételét kérnie a szervezetbe.

Az Ukrán SzSzK Legfelső Tanácsa 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki Ukrajna függetlenségét. A függetlenségi aktust december 1-jén népszavazás erősítette meg.

Ukrajna 21. százdi története

Majdan - forradalom, orosz-ukrán konfliktus - a Krím elszakítása

Ukrajna 21. százdi története 2013. novemberében vett éles fordulatot, amikor is tüntetések kezdődtek Kijev főterén, a Majdanon, az Jevromajdan ellenzéki társulás szervezésében. A tüntetésekig vezető elégedetlenséget kiváltó közvetlen politikai ok az volt, hogy az euroatlanti integrációból, konkrétan az EU társulási szerződéstől az akkori elnök, Viktor Janukovics orosz nyomásra visszalépett. A tüntetések kitartóan addig folytatódtak, mígnem 2014. február közepén az addig kezelhető konfliktus a tüntetők és a rendfenntartó erők közötti véres összecsapásokká eszkalálódott. A megmozdulások, utcai tiltakozások, tüntetések Nyugat-Ukrajna több városára is átterjedtek. Kárpátalján, Ungváron békés hatalomátvétel történt, amely eléggé zavaros körülményekkel társult.

Az erőszak nemzetközi visszhangot váltott ki, és a konfliktus rendezésének az iogényéveé három EU-s külügyminiszter érkezett Kijevbe, hogy közvetítsenek az Jevromajdan ellenzéki vezetők és Janukovics elnök között. Ennek eredménye az az egyezmény lett, amelyet február 21-én a felek alá is írtak, s amelynek értelmében többek között előrehozott elnökválasztást kellett, hogy tartsanak még 2014-ben, és 48 órán belül vissza kellett állítani az úgynevezett narancsos forradalom (2004) után született 2004-es, az elnöki jogköröket korlátozó alkotmányt. A megállapodást mind Janukovics, mind az ellenzéki vezetők, mind a három EU-s külügyminiszter aláírta. A tárgyalásokon részt vevő orosz küldött azonban nem írta alá. Ám a Jevromajdan tüntetői továbbra is a téren maradtak, és nem fogadták el az egyezményt. Janukovics azonnali lemondását és a halálos áldozatokkal járó összecsapások felelőseinek törvény elé állítását követelték. 2014. február 22-én a parlament bizalmatlansági szavazás után felmentette, lényegében elnöki posztjáről menesztette Viktor Janukovicsot.

2014. február 26-án Vlagyimir Putyin orosz elnök rendkívüli katonai gyakorlatot rendelt el az az Ukrajnával határos területeken, majd Oroszország megindította a Krím-félsziget megszállását az ott élő orosz kisebbség érdekeinek biztosítási ürügyén. 2014. március 18-án bejelentették a Krím egyesülését Oroszországgal és március 21-éig Oroszország annektálta a félszigetet, Oroszország közigazgatási részévé téve a korábban Ukrajna részét képező krími autonóm területet. Ezzel részben egyidőben, illetve főleg ezt követően 2014. márciusától felfegyverzett félkatonai alakulatok kezdtek a központi hatalomtól függetlenül önkényes „rendfenntartó” tevékenységekbe az ország délkeleti térségében (Donyeck és Luhanszk megyék), orosz (és ukrán) eredetű fegyverzetben. Április 7-én önhatalmúlag kikiáltották a Donyecki Népköztársaság függetlenségét, majd a hónap végén, 27-én pedig megalakult a Luhanszki Népköztársaság is, konföderált uniójuk egy hónappal később jött létre Novorosszija („Új-Oroszország”) néven. A kijevi kormányzat megpróbált kellő mértékű erőszakszervezeti fellépéssel élni (Kijev tavasszal általános mozgósítást rendelt el a sorköteles lakosság köreiben, ez a kárpátaljai magyarságot is fájdalmasan érintette), azonban ez kevésnek bizonyult, a katonai összetűzések végül a NATO és az EBESZ nyomására nem szélesedtek ki, de a polgári lakosság jelentős számban, százezres nagyságrendben menekült Nyugat-Ukrajna felé. Mindkét fél részén történtek erőszakos túlkapások, háborús bűncselekményekre utaló események. Az áldozatok száma a 2014-es évben több ezerre tehető, a menekültek száma fél-egymillió közötti, közülük 5-600 ezren Oroszországba menekültek át. Oroszország nem ismerte el a felkelők aktív katonai és pénzügyi támogatását (a diplomáciait igen), azonban több forrásból következtethető a feltételezésnél erősebb megállapítás, hogy orosz eredetű fegyverzet van az Ukrajnából kiszakadni vágyó csapatok kezében. Az ENSZ nyomására Minszkben több békéltető egyezmény született. Oroszország intervenciós törekvéseinek mérséklésére nemzetközi gazdasági szereplők, többek között az EU is, gazdasági szankciókat léptettek életbe Moszkvával szemben, illetve az IMF pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a kilátástalan állapotok kezelésére. (Forrás: Wikipédia - Ukrajna)

Az állóháború most már negyedik éve tart. Az ország rossz helyzete, a megélhetési bizonytalanság és a katonai behívás fenyegetés miatt a kárpátaljai magyar fiatalok és középkorúak ebben az időszakban több tízezres nagyságrendben hagyták el a szülőföldjüket, főleg Magyarországon keresve munkalehetőséget és lakhatást.

A 2019 tavaszán tartott elnökválasztáson az ország addigi elnöke, Petro Porosenko nem tudott elegendő támogatást szerezni. Egy tv-film sorozat főszereplőjeként a nézők által korábban is jól ismert, de a politikában és a közigazgatásban teljesen járatlan színész és producer, Volodimir Zelenszkij nagy fölénnyel nyert. Május 20-ai beiktatását követően július 21-ére előrehozott parlamenti választást írt ki, amelyet pártja abszolút többséget szerezve megnyert.

Könyv: A független Ukrajna

Tóth Mihály, Fedinec Csilla, Halász Iván: A független Ukrajna

Államépítés, alkotmányozás és elsüllyesztett kincsek

MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont - Kalligram - Budapest, 2016

A független Ukrajna c. könyv

Ukrajna a XX. században és napjainkban

A könyv részletes ismertetése itt olvasható: A független Ukrajna - könyv - Kárpátalja blog

A 2016-ban megjelent könyv történelmi összefoglalója szerint az alapvetően síkvidéki Ukrajnának, Oroszországhoz hasonlóan, nem nagyon vannak természetes határai. A Kárpátok hegyvonulata a területének csupán nagyon kicsi részét érinti, a nagy folyói (mindenekelőtt a Dnyeper és a Dnyeszter) pedig nem határfolyók. A kelet-ukrajnai sztyepp tulajdonképpen észrevétlenül átmegy a nyugat-oroszországi sztyeppvidékbe, az észak-ukrajnai erdőségek pedig a belarusz őserdőkbe. Egyetlen igazán komolyan vehető természetes határának a Fekete-tenger északi partvidéke tekinthető.

A gazdaság szempontjából az ország rendkívül jó természeti adottságokkal rendelkezik, hiszen itt találhatók Európa legjobb földjei, a 2014 óta súlyos válságban vergődő keleti részében pedig sok a szén és a vasérc. Ukrajna kedvező éghajlattal rendelkezik, komoly és bőséges vízfolyamok szelik át, illetve van kijutása a tengerhez. Ugyanakkor az előbbiek miatt objektíve gazdag ország olyan földrajzi helyen fekszik, amely majdnem kétezer éven keresztül átjáróházként funkcionált a különböző közép-ázsiai eredetű sztyeppei népek számára, később pedig a nagyobb közép- és kelet-európai államok érdekei ütköztek a területén. Tulajdonképpen a Kijevi Rusz felbomlása óta ez a terület nem tudott centrumként funkcionálni és emiatt hosszú időre állandósult a nevében is megjelenő peremvidéki jellege, illetve peremhelyzete.

Az ország lakossága 1991-ben össznépi lelkesedéssel fogadta a függetlenséget, úgy értelmezve a helyzetet, hogy ezáltal hirtelen egy jóléti állam polgáraivá válnak.

Közben Ukrajnában még az a pénz is elveszett, amit az ukrán emberek életük során spóroltak. A Szovjetunió szétesésével már 1992 elején hiperinfláció tört ki Ukrajnában, ekkor az emberek szerették volna kivenni a pénzüket a bankból, pénz azonban nem volt, az állam úgy oldotta meg a helyzetet, hogy befagyasztotta a bankszámlákat. Valamilyen minimális kompenzációt folyamatosan csorgatott az állam 2010-ig, illetve még 2012-ben. 2016-ban hivatalosan az egykori szovjet takarékbanki megtakarításokból 13,846 millió betétesnél összesen 60,013 milliárd hrivnyát tartottak nyilván.

Magyarok Ukrajnában, Kárpátalja magyarsága

Alapismeretek: történelem, kultúra, nyelv, irodalom

Az adott témában ajánlott összefoglalók:

Kárpátalja - rövid összefoglalás
Határon túli magyarok - cikkek, tanulmányok a témában
Magyar irodalom Kárpátalján
Magyarok a Kárpát-medencében
Magyarok Kárpátalján
Magyarok Ukrajnában 2006

Friss bejegyzés a kárpátaljai piréz-blogban

Petróci Iván (Ivan Petrovcij), ukrán-ruszin költő és műfordító


A fiatal Petróci Iván – Іван Петровцій

Én még tizenéves kölyök voltam, ő harminc körüli fiatalember, amikor a 70-es évek derekán a Kijev melletti Irpinyben találkoztunk. Az írók itteni alkotóházában voltunk elszállásolva, az ukrán írószövetség több napos rendezvényén vettünk részt, Kárpátaljáról kettőnkön kívül Volodimir Fedinisinec volt a delegáció harmadik, rangidős tagja (őt ismertem korábbról). Nekem addigra megjelengettek már a verseim olyan jeles orgánumokban, mint a Kárpáti Kalendárium, Vörös Zászló, Kárpátontúli Ifjúság, ezekből Fedinisinec párat (apám kérésére!) lefordított ukránra – és ez már elég is volt ajánlólevélnek a tanácskozásra. Hogy miről is folyt a diskurzus, én meg nem mondom, de hogy a nagy park közepén álló épületben igen kellemes estéket töltöttünk, arra jól emlékszem. Sakkoztunk, beszélgettünk, sétáltunk a parkban. Nekem imponált, hogy két jóval idősebb ukrán költővel társalogva tölthetem időmet. Ivánnal rendesen összebarátkoztunk e pár nap alatt, akkor határoztuk el, hogy fordítani fogunk egymás verseiből – és attól kezdve tartottuk a kapcsolatot. >> Anekdoták Petróci Ivánról

Ez egy összefoglaló gyűjtőoldal, lényegében ajánló weblap, amelyről indulva az Ukrajnával és Kárpátaljával kapcsolatos tartalmak érhetők el. Vagy nem. De mint a képen látható

Ukrajna a földkerekség legnagyobb országa.

Még a Krím nélkül is. Az ugyis rálógna már az Antarktiszra

Egy visszhangot keltő szubjektív blogbejegyzés 2014. márciusán:

Balla D. Károly

A komisz Ukrajna

Ukrajna egy igazságtalan ország, még soha nem vette figyelembe az én igazságomat, ezért aztán a legcsekélyebb szándékomban sincs az ő igazsága mellett síkra szállni.

Magamnak sem tudom pontosan megmagyarázni, mostanában miért utasítom el sorban a lapoktól, rádióktól, folyóiratoktól érkező felkéréseket, hogy az ukrajnai helyzetről – akár publicistaként, akár szépíróként, akár csak személyes gondolataimat megosztva – nyilatkozzam. Az is furcsa, hogy máskor miért vagyok túlságosan is aktív véleménynyilvánító, most pedig miért nem blogolok ebben a témában, miért hárítok és miért mutatok közömbösséget – holott itt élek a fenekestül felforgatott és súlyos veszélyeknek kitett ország határain belül.

A legfőbb oka tartózkodásomnak az, hogy bár az én hátamon is csattanhat az ostor, valahogy mégis, kezdettől fogva hidegen hagyott és hagy a nagy csetepaté. Nem az én harcom ez, egyetlen szereplőjével sem tudok azonosulni, egyetlen politikai erő, érdekcsoport, régi vagy új, legális vagy illegális formáció mellett sem tudnék kiállni. Nem váltam sem szurkolójává, sem ellendrukkerévé egyik megmozdulásnak, átalakítási folyamatnak sem, mégpedig azért nem, mert hiába vagyok maximálisan érdekelt vagy akár elkötelezett is abban, hogy Ukrajna lakosai nyugodtan, biztonságban és lehetőleg jólétben éljenek, s hogy megillessék őket a szabadságjogok, hiába szállnék síkra emellett, ha eközben nem tudom elhinni a mostani folyamatok egyetlen szereplőjéről sem, hogy a kívánt (vagy legalább a korábbinál kedvezőbb) helyzetet előállítani képes lenne.

Hárításom másik oka az, hogy amióta kaotikussá és naponta változóvá vált a helyzet, egyre kevésbé vagyok képes a tendenciákat és a háttérben meghúzódó érdekeket felismerni. A napi (olykor szenzációs, nem ritkán rettenetet is keltő) eseményeknél jobban érdekelnek a feltételezhető összefüggések, az, hogy mi miért történik, hogy ki kinek kedvez. De ha még az események közvetlen okát, értelmét és következményét sem tudom belátni, akkor hogy lehetnék képes a rejtett érdekek, háttéralkuk, hátsó szándékok, belső hatalmi harcok és külső nagybirodalmi szándékok dolgában eligazodni? Hiába vagyok biztos abban, hogy az ukrajnai forradalom (egyelőre) nem jelentett egyben demokratikus fordulatot is (csupán a hatalmi érdekek újrarendezését), hiába vagyok biztos abban, hogy mindabban, amit a média segítségével nyomon tudunk követni, abban gyakran több a manipuláció, a ferdítés és a találgatás, mint a tényleges összefüggésekre is rávilágító közlés – hiába tudom mindezt, ha eközben nem tudok többet. Ilyen esetben talán jobb hallgatni és csak magamban tűnődni ahelyett, hogy mondjuk ilyesfajta (egy nol.hu cikkre mutató link törölve a Népszabadság Online megszűnése miatt, 2016 – bdk) meglepő következtetésekre jutnék.

Interjúkérésre vagy cikkrendelésre nem olyan nehéz nemet mondani – talán csak akkor kellemetlenebb, ha a kérő közeli barát, jó ismerős, a lap vagy rádió pedig általam megbecsült orgánum (ilyenkor a túloldali értetlenségre részemről kis lelkifurdalás a reakció). De ennél élesebb helyzet is adódhat, amikor nehéz színt nem vallani.

Felhívott telefonon a helyi írószervezet elnöke és közölte, hogy megfogalmaztak egy nyilatkozatot, amelyben elítélik az orosz agressziót és síkra szállnak Ukrajna területi sérthetetlensége mellett; megkérdezi, aláírom-e. Nem, nem írom alá. Első szóra megérti és sem magát nem hozza, sem engem nem hoz kellemetlen helyzetbe azzal, hogy megkérdezze, miért nem. De meg tudnám-e magyarázni úgy, hogy ha őt nem is, legalább magamat meggyőzzem döntésem helyességéről? Tudnék-e eléggé hitelesen érvelni azzal, hogy Ukrajna igazságát például azért nem tudom elfogadni, mert ez az ország közel negyedszázados létezése alatt lényegében elutasította a területén élő nemzeti kisebbségek igazságát, mi több, lábbal tiporta jogaikat (lásd például a nyelvtörvények körüli hisztériákat; és itt persze nem csupán a kárpátaljai magyarokról van szó, hanem – közeli példát hozva – arról is, hogy a ruszin nemzetiség és nyelv létezését a hivatalos Ukrajna a mai napig nem ismerte el). De tudok nyomósabb érvet is: ez az ország nem nyújt állampolgárai számára sem szociális, sem egészségügyi, sem gazdasági biztonságot, nem szavatolja sem a jog előtti egyenlőségüket, sem pedig egyéni és kollektív jogaik széleskörű gyakorlásának lehetőségét. A társadalmi élet minden területét mélyen átszövő és arroganciával párosuló korrupció alapjában teszi lehetetlenné az emberi méltóság megtartását. Azonban a fentiek elleni tiltakozása jeléül az írószervezet még soha nem fogalmazott meg nyilatkozatot… Ukrajna a szememben igazságtalan, komisz ország, amely még soha nem vette figyelembe az én igazságomat – ezért aztán a legcsekélyebb szándékomban sincs az ő igazsága mellett síkra szállni. Hogy ezt megtegyem, azt előbb ki kell érdemelnie. Viszont maximálisan kívánom, hogy erre meglegyen a lehetősége.

Tartalommarketing és linképítés

Linkfelhő, linképítés laptop szerviz és télikert építés témában - honlap optimalizálás Google szempontok szerint - SEO-műhely, Google helyezés javítás

Ukrajna. Magyarok Ukrajnában

Hírek, események, milyen az ukrajnai helyzet most? Az Ukrajna Net portál összefoglaló gyűjtőoldal és ajánló weblap, emellett keresőmarketing célokat szolgál a kulcsszavas tartalomkeresésben. Hírek, események: milyen az ukrán helyzet? Milyen a kárpátaljai magyarok helyzete? Elterjedt-e az elektromos fűtés Ungváron?

A honlap ajánló és blog ajánló weboldal ritkán frissül, ugyanakkor kilistáz bizopnyos friss híreket, továbbá hivatozásokkal segíti azokat, akik a magyarok Ukrajnában, a kárpátaljai magyarság, az ukrajnai magyarok, illetve az ukrán nyelv - magyar nyelv, ukrán nyelvtörvény témájában keresnek tartalmat az interneten. Könyv - magyar könyvek Kárpátalján. Tartalom marketing - content marketing: ukrajna.net, ukrajna portál, kárpátalja ma, kárpátaljai magyar irodalom, könyv Ukrajnából, bdk honlapja, web és internet, kortárs irodalom, honlapoptimalizálás, organikus google találatok, tartalomkeresés a magyar weben ukrajnáról, weboldal-seo, keresőmarketing tippek, friss hírek, helyzetelemzés, várható események, ukrán-magyar helységnév mutató, optimalizált szöveg tartalom - marketing blog - honlap seo: infrafűtés | feketesugárzók

Infra fűtés Ungváron

Weboptimalizálás 2021 - Infrafűtési rendszerek: kültéri infra panel vélemények - fűtés infrasugárzókkal. Ungváron is divatossá vált a kültéri teraszok fűtése infra sötétsugárzó fűtőtestekkel.